Szanyi Tibor szerint a lobbizás nem mutyi |
A kedd esti zárt és zaklatott frakcióülés egyik hangadója Szanyi Tibor volt. Szerinte a politikát az elmúlt években "úri mutyinak" rendezték be, ezzel szakítani kell. - "Addig nincs miről beszélni, amíg az a Kóka János, aki pert veszített azzal a lappal szemben, amely adócsalónak állította be, tagja lehet a kormánynak" - ezt mondta az MSZP kedd esti, zárt frakcióülésén a kormányfő által javasolt "tisztasági csomag" kritikájaként. Adócsalónak tartja az SZDSZ elnökét? - Kétségtelenül elhangzott ez a mondat. Tartom, hogy amíg nem teszünk ki mindent az asztalra, nem érdemes a feketegazdaság elleni harcról beszélni. Ez az ország tényleg tele van korrupciós ügyekkel. Mostanság hétszázezer vállalkozó ébred úgy reggel, hogy "na, vajon ma kit kell megkennem ahhoz, hogy rendben menjen az ügyem?" Ez vállalhatatlan. A társadalom szemléletváltozására van szükség, s ehhez nem elég bizonyos csoportokat előretolni. Ami Kóka Jánost illeti, természetesen nem állítom, hogy adócsaló, de mégiscsak furcsa, hogy ezzel kapcsolatban nem tudta meggyőzni a bíróságot a Heti Válasz című lappal szembeni helyreigazítási perben. A hetilap azt állította: vagyonnyilatkozatában nem vallott be egy jelentős értékű ingatlant, de azt is írták, hogy köze lehet ciprusi off shore cégeknek juttatott milliárdokhoz. Nem állítom, hogy ez igaz, de tény, hogy a miniszter a pert jogerősen elveszítette, vagyis nem tudta bizonyítani ennek ellenkezőjét. Ha ilyen ügyeket nem tisztázunk, akkor értelmetlen a csomag. Nem Kókáról szól a mondatom, hanem elvekről. - Az intézkedési csomag sem a szocialista képviselőkről szól, mégis magukra vették. - A frakció abban foglalt állást, hogy a hét pont tárgyalható és megtárgyalandó. Pusztán azt tettük szóvá, hogy nemcsak a politikusokról kell beszélni, hanem a hivatalokról, ahol nemritkán csúszópénz kell ahhoz, hogy egy ügy időben el legyen intézve. Ez bosszantja igazából az embereket, nem a képviselők polgármestersége. Azt kell látni, hogy a politikát az elmúlt években úri mutyinak rendeztük be. Ezt a közvélemény tudja, és valahol el is fogadja. Ezzel szakítani kell. Nehéz azonban meghúzni a határt a lobbizás és a korrupciós mutyi között. Kétségtelen, hogy a parlamenti képviselők között - már csak a nagy számok törvénye alapján is - van egy-két gazember. De ez nem jelenti azt, hogy minden képviselő korrupt. Valaki azért jár be a minisztériumokba, hogy saját választóinak járjon ki fejlesztéseket, nem pedig azért, hogy új autót vehessen. Úgy látom, a frakció önérzetesen állt fel e kérdésben. - Az SZDSZ már bejelentette, hogy a csomag bizonyos részeit nem támogatja. Az MSZP-ben úgy látják: a "csakazértis"-elv alapján a liberálisok ezzel épp Gyurcsányt erősítik saját pártjában. Valóban felsorakozik a frakció a miniszterelnök mögött? - Arról, hogy ki és mit támogat, majd akkor érdemes beszélni, ha elkészültek a normaszövegek. Ami Gyurcsány támogatottságát illeti: természetesen minden pártnak az az érdeke, hogy két választás között a legnagyobb legyen a stabilitás. A Fidesz is azt hangoztatja, hogy Orbán Viktornál nincs jobb emberük. Dehogy nincs. Mi is azt mondjuk, hogy Gyurcsánynál nincs jobb emberünk. Ha kellene, biztos lenne. Mondtuk már, hogy Horn Gyula nélkül nem megy. Ment. Hogy Kovács László nélkül nem megy. Ment. Gyurcsány nélkül is menni fog, ha úgy hozza az élet. Lehet, hogy száz év múlva; lehet, hogy holnap. A frakció kiáll a kormányfő mellett, de ez nem feltétlenül csak az ő személyének szól, hanem annak, hogy a kormányzó párt kiáll a miniszterelnöke mellett. Ennyi. Ha a frakció többsége úgy dönt, hogy Gyurcsánynak mennie kell, akkor menni fog. Ezt ő is tudja. De ez nem kérdés ebben a pillanatban. - Van aki úgy ítéli meg, Gyurcsány bejelentései PR-fogások csupán, hiszen a Fidesz bizonyosan nem szavazza meg a kétharmados módosításokat, így a szocialisták felemelhetik a kezüket, hogy "mi legalább megpróbáltuk". És minden marad a régiben. - Ez is felmerült, valóban. De épp azon az állásponton voltunk, hogy PR-csatát folytatni nem szabad. Vagy végighaladunk az elvek mentén, vagy hagyjuk az egészet. Azzal persze egyetértek, hogy a parlament hatáskörébe tartozó ügyeket, a képviselői összeférhetetlenséget, a költségtérítést nem a kormányfőnek kellene feszegetnie. A frakcióban van arra hajlandóság, hogy ha ez irritálja az embereket, akkor változtassunk rajta. - Arra is van hajlandóság, hogy a képviselők juttatásainak rendszerét átláthatóbbá tegyék? - Ez nem ingyencirkusz. Azt kell világossá tenni, hogy ha az emberek fontos feladatokat bíznak a képviselőkre, azt meg is kell fizetni. Épp ezért nem tartom jónak, hogy a kormányfő látványosan lemond a fizetéséről, mert ez rossz üzenet a rendes, "güriző" képviselők felé. Magyarországon mindenkinek joga van annyit keresni, amennyit csak tud - jogszabályi keretek között. Ahhoz is joga van, hogy arra költse, amire akarja. Minden képviselő nevében kikérem magamnak, hogy bárki példát mutasson abból, miként kell lemondani a jövedelmünkről.
|