Mv.: - A téma továbbra is az energia árak, ezen belül a villamos energia ára. A telefonvonalban Fónagy úr, Fónagy János, a Fidesz országgyűlési képviselője, jó reggelt kívánok képviselő úr.

Fónagy János, a Fidesz országgyűlési képviselője: - Jó reggelt kívánok.

Mv.: - Akkor működik a telefon, megvan, itt a stúdióban pedig Szanyi Tibor, a szaktárca politikai államtitkára, Önnek is jó reggelt kívánok.

Szanyi Tibor, a GKM politikai államtitkára: - Jó reggelt kívánok.

Mv.: - Talán mindkettőjüknek volt alkalmuk látni itt a Nap-keltében nem sokkal ezelőtt Szekeres Imrét a Kereszttűzben, aki elmondta, hogy a Gyurcsány-kormány már meglehetősen régóta, vagy hónapok óta legalábbis tárgyal az energiáról, az eladási árról a privatizált, 95-ben magánosított erőművekkel. Fónagy úr, ennek a ténynek a fényében mi szükség van arra, hogy a ma a ház elé benyújtandó Fidesz határozati javaslatban fölszólítsák a kormányt, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az energiaszolgáltatókkal, gyártókkal, miközben már ez folyik?

Fónagy János, a Fidesz országgyűlési képviselője: - Szekeres úr nyilatkozatát nem volt szerencsém hallani, de amit mond, az ellentmondónak tűnik a múlt heti Kóka János gazdasági miniszter nyilatkozatával, aki hát eléggé leszólta ezt a kezdeményezést, és az ő mondanivalójából nem az derült ki, hogy a kormánypárt hónapokkal óta foglalkozik ezzel.

Mv.: - Szanyi úr?

Szanyi Tibor, a GKM politikai államtitkára: - Kóka János nyilatkozata nem erre vonatkozott, hanem arra vonatkozott, hogy az ellenzék vezére derült égből mennykő csapásként beszólt egy számot, amivel nyílván fölzaklatta itt az ügy iránt érdeklődőket, értsük ezalatt mondjuk a hazai közvéleményt.

Mv.: - Mármint a 10 százalék.

Szanyi Tibor, a GKM politikai államtitkára: - Hát igen. Na most ilyet azért be lehet szólni, hogy 10 százalék, de mondjuk ez egy nagyon komoly téma körüli gyerekes szócsata, legalábbis ami a Fidesz oldalát illeti, hiszen gyakran vagyunk tanúi annak, hogy a kormány hoz egy intézkedést, van mögötte valamilyen szám, erre a Fidesz rögtön a partvonalról, vagy azon kívülről beszól egy, egy még nagyobb számot, értem ezalatt azt, a kormány döntött még októberben, hogy 2006. január 1-től a 25 százalékos ÁFA öt százalékkal lemegy, ezáltal ennyivel értelemszerűen csökkennek a villanyszámlák, tehát mi mondtuk azt, hogy öt százalék, erre a Fidesz most ráveri, hogy tíz. Na most ez így felelőtlen, annak dacára is mondom, hogy felelőtlen, hogy, hogy nyilvánvalóan vannak lehetőségek, és ez az élet velejárója, hogy amikor egy kormány szerződéses viszonyban van szolgáltatókkal, erőművekkel, stb., folyamatosnak kell lenni a tárgyalásoknak, még akkor is, hogyha négy évenként meg még nagy felülvizsgálat is van.

Mv.: - Fónagy úr?

Fónagy János, a Fidesz országgyűlési képviselője: - Egyetértünk, de valóban azt gondolom, hogy nem erről folyik a vita, hogy ki mikor mit mondott, hanem arról van szó, hogy rendkívül magasak, és a magyar fogyasztó, legyen az lakossági vagy a gazdaság, indokolatlanul magasak az energia árak, és ennek a mérséklésére (közbe szólnak)

Mv.: - Elnézést Fónagy úr, csak ezt a terminus secticust ha pontosítaná, mit jelent az, hogy indokolatlanul, mihez képest indokolatlanul? hogy érthető legyen a viszonyítás.

Fónagy János, a Fidesz országgyűlési képviselője: - Több mindenhez, de részben még a 2004-2005-ben megkötött, és akkor 8 százaléknyi eredmény tartalmazó szerződésekhez képest is magas, magasak az indokolt költségekhez, bár tudom, hogy az erre vonatkozó bonyolult képlet alapján történik a számítása, és mindenképpen indokolatlanul magas a 25 európai tagországhoz képest, ahol is, ismerem itt a rangsor vitát, hogy Ausztria előttünk vagy mögöttünk, de mindenképpen a 25 közül az öt legdrágább között vagyunk. Ehhez, ezekhez képest magas.

Szanyi Tibor, a GKM politikai államtitkára: - Hát egyrészt ez tételesen sem igaz, itt nagyon sok táblázatot dobáltak be a köztudatba néhányan, illetve sajtó is hozott jó párat. Itt azért keverednek a fogalmak a termelői ár, fogyasztói ár, átlag ár, és a többi dolgában. Én azt gondolom, hogy eleve egy nagyon komoly fenntartásokkal fogadom az ellenzék által tényleg csak így be-bedobott számokat. Ugye ez az ominózus hozzászólás két héttel ezelőtt az ellenzék vezérétől, ugye azt mondta, hogy Ausztriában is magasabbak, illetve, hogy Magyarországon magasabbak az energia árak, a villany árak az osztrák összehasonlításban, hát erről kiderült ugye, hogy tételesen nem igaz. Na most ezért mondom azt, hogy nagyon óvatosan kell viseltetni ezekkel a számokkal. Kettő, nagyon sok olyan ország van, ahol önálló és nagymértékű energia termelés zajlik, most mondhatom azt, hogy a norvégoknak van olajuk, angolul van olajuk, osztrákok azok a mai napig is hatvan-hetven százalékban megújítható forrásból, vízi energia és a többiből szerzik az áramat, nekünk ilyen szerencsénk nincs. Mi importból vásároljuk ugye az energiahordozóknak a döntő hányadát, ebből vagyunk kénytelenek itthon előállítani az áramot. Nyilvánvalóan egy picit drágábban mint szerencsésebb szomszédainknál. De ezzel együtt nem magasabbak Magyarországon az energia árak, mint Ausztriában.

Mv.: - Fónagy úr, arról is beszélt Szekeres Imre, hogy az Önök kormányzat alatt változtatták meg azt a törvényt, amely a hatósági árról szól, és Szekeres Imre információi, elmondása szerint éppen az akkori törvénymódosításnak köszönhető, hogy az energia, ezen belül az elektromos energia árak olyanokká váltak, olyanok amilyenek, amely módosítás egyébként most lépett életbe. Segítene ezt jobban értelmezni, hogy akkor mi volt pontosan ez a törvénymódosítás, illetve miért tartották szükségesnek akkor a hatósági ár eltörlését?

Fónagy János, a Fidesz országgyűlési képviselője: - Ismétlem, nem hallottam Szekeres úr nyilatkozatát, egyébként is magyar jogtörténet tekintetében én úgy gondolom, hogy nem egy autentikus forrás. Bevallom, én nem tudom hogy ő mire gondolt, a jogszabályok változtak feltehetően az elmúlt évek során, de nem a hatósági árképletnek a belső tartalma, ami minden évben szakmai viták eredményeképpen jön létre. Azon az alapvető tételen, hogy az államnak vannak árszabályozó feladatai, esetenként kötelezettségei, azon legjobb tudomásom szerint az Orbán-kormány időszakában nem változtattunk.

Szanyi Tibor, a GKM politikai államtitkára: - Hát itt a műsoridő kevés arra, hogy ezeket a jogtörténeti pillanatokat tételesen és részletesen fölidézzük, mindenesetre a mai parlamenti ülés nyílván alkalmat fog ad arra, hogy ezeket a közvélemény számára is jobban megvilágítsuk. Mindenesetre tény, ezekhez a bizonyos hosszú távú szerződésekhez a Fidesz kormány 2001 decemberében hozzányúlt, és pedig oly módon nyúlt hozzá, hogy a vetítés, tehát a haszon vetítési alapján is növelte, illetve még egy picit a 8 százalékot fölsrófolta 9-re. Tehát gyakorlatilag, hogy ha és amennyiben a Fidesz úgy gondolja, hogy indokolatlan profit elemeket tartalmaznak ezek a bizonyos szerződések az erőművek vagy a szolgáltatók javára, akkor nézzék meg a 2001-es műveleteiket, és világosan látni fogják, hogy ezt ők csinálták. De ezzel együtt, ezzel együtt én azt mondom, hogy nem lehet így politikai vitákat folytatni amúgy szakmai kérdésekről.

Mv.: - Fónagy úr, bocsánat hogy szavába vágok, szóljon közbe bármikor nyugodtan, ne várjon az én kérdésemre.

Fónagy János, a Fidesz országgyűlési képviselője: - Érdeklődéssel hallgatom államtitkár úr.

Szanyi Tibor, a GKM politikai államtitkára: - Köszönöm, köszönöm szépen. Na, tehát tudok hozni analógiákat. Ugye most egy nagyon szép, és tényleg rokonszenves intézkedést behozott a kormány, illetve bevisz a parlament elé, ez a baba-kötvény. Rögtön mi az első? Lefitymálni. Mert hogy aztán mondunk egyet, hogy Esztergom városában meg hogy van. Hát egy csomó más városban meg nincs. Az ország 99 százalékán nincs ilyen. Bevezetjük, ilyenkor örülni kéne, és kész. Ugyanez van az energia árak tekintetében, a kormány nyílván azon dolgozik, hogy egyrészt ahogy csak tudja, tapossa lefele az energia árakat. Illetve alternatív forrásokat keresünk. Ennek is örülni kéne.

Mv.: - Persze ennek az a végeredménye, hogy nyugtával a napot, majd amikor jön a közüzemi számla, vagy a villanyszámla (közbe szólnak)

Szanyi Tibor, a GKM politikai államtitkára: - De öt százalékkal már most csökkentjük. Hát -5 már megvan.

Mv.: - Jó. Azért, azért mondom, hogy nyugtával a napot. De ha segít ebben Fónagy úr, még egy fogalom tisztázásban. Mit jelent az, hogy luxus profit?

Fónagy János, a Fidesz országgyűlési képviselője: - A luxus profit az extra profitnak egy megítélésem szerint ötletes megfelelője, hogy az emberek jobban megértsék, hogy ez az a profit, amelyre a termelő és a szolgáltató a tisztes eredményén felül kezel.

Mv.: - Akkor azt kérdezem, hogy meddig tisztes a profit, hány százalékig tisztes a profit, és hány százalék fölött luxus a profit?

Fónagy János, a Fidesz országgyűlési képviselője: - Ön is tudja, hogy ez, hogy ez egy, ez egy, nem egy, egy számszerű kategória, nyilvánvaló, hogy mind a nemzetközi, vagy a külföldi energiapiacokon, mind a hazai fogyasztásban kialakul azért egy általános kép erre. A saját véleményemet mondom, én azt gondolom, hogy az az indokolatlan haszon, a luxus profit, ahol a termelőnek, illetve a szolgáltatónak sem a költségei, sem az üzleti eredménye, sem a fejlesztéshez szükséges további források, vagy az ezekhez szükséges eredmény meghaladó mértékű, kizárólag a magyarországi helyzetéből fakadó, extra helyzetéből fakadó többlet eredményt tartom én, nevezzük luxus profitnak.

Mv.: - De ezt számszerűsíteni tehát akkor Ön nem tudja, vagy azt mondja, hogy nem lehet, tehát nem tudom, az üzleti életben, ha valaki egy tíz százalékos nyereséget elér, profitot, az ugye tisztességesnek tekinthető, legalábbis az eddigi gyakorlat szerint, mondjuk a tíz százalék fölöttit nevezné Ön luxus profitnak?

Fónagy János, a Fidesz országgyűlési képviselője: - Nem. Amennyire a számokat ismerem, a múlt héten nyilvánosságra jutott számokat, a 2004-i, 2004. évi haszon közelítette a 30 százalékot. Ezért gondoljuk azt, 27-28 százalék körül volt, ebből gondoltuk, hogyha 10 százalékot mérsékel, akkor még mindig közel 20 százalékos profitot érnek el ezek a cégek, amiből úgy gondolom, hogy tisztességesen meg lehet élni.

Mv.: - Mekkora, mit jelent az Ön számára a luxus profit fogalom?

Szanyi Tibor, a GKM politikai államtitkára: - Hát számomra a luxus profit fogalma az valószínűleg a közgazdaságtudomány forradalmasítását jelenti. Szeretném elmondani, hogy extraprofitot valóban ismer a közgazdaságtudomány, luxus profitot nem. Hát ez egy butaság. Elmondom azt is, hogy miért. Hát ugye nyilvánvalóan Fónagy úr is azt mondja, hogy nem lehet ezt számszerűsíteni. Na most hogyha én Öntől kérek pénzt, de nem mondom meg hogy mennyit, akkor most miről beszélgetünk? Ugyanakkor vannak olyan üzletágak (közbe szólnak)

Mv.: - Hát úgy nem kér tőlem pénzt, mert nem tudok adni magának pénzt, ha nem mondja hogy mennyit. Az egy más kérdés, hogy én adok magának kölcsön pénzt, de azt mondom, hogy ilyen és ilyen kamatra, de mivel maga szorult helyzetben van, tehát én mondhatok bármekkora kamatot, erre Ön mondhatja, hogy az a kamat az én luxus profitom, legfeljebb pórul jár, és azt mondom, hogy nem fizeti meg, akkor nem adok pénzt. De maga van kiszolgáltatott helyzetben.

Szanyi Tibor, a GKM politikai államtitkára: - Na látja, ez az a képlet, garantáltan nem fogunk tudni akkor megállapodni, hiszen évekig beszélgethetünk erről, mert, mert, mert nincs semmi számszerűség mögötte. Ezzel együtt azt mondom, hogy ez egy veszedelmes dolog, ilyeneket mondogatni, hiszen vannak olyan cégek, most mondjam azt, hogy szoftverfejlesztő cégek, aminek csak profitjuk van, több ezer százalék is hogyha akarom. Most akkor ott, ott, ott mit mondjak? Akkor majd minden szakmánál megállapítom, hogy neked mennyi lehet a profitod. Na, akkor el is érkezünk a kommunizmusba. égy tudom, hogy ezért volt a rendszerváltás, hogy az ilyeneket ne csináljuk. Viszont hadd mondjam még azt, hogy nem lehet egy-egy évet kiragadni egyébként a cégek esetében is, hiszen az az energia elszámolási rendszer, ami a hosszú távú szerződésekben van, abba van egy ilyen négy évenkénti visszavágó, visszavágja maga a kialakított ár mechanizmus a profitokat, tehát a negyed év végén mindig egy viszonylag magasabb profitot érnek el, de az elején meg nullát.

Mv.: - Fónagy úr (közbeszólnak)

Fónagy János, a Fidesz országgyűlési képviselője: - Államtitkár úr, hogyha ez ennyire világos, és ennyire ezt abszurdnak tartja, akkor miért kezdtük azzal a beszélgetést, hogy Önök is megkezdték állítólag jóval korábban a tárgyalásokat a csökkentésről? Nem érzi, hogy a kettő között valamilyen ellentmondás van?

Szanyi Tibor, a GKM politikai államtitkára: - Hát nem, mert ugye az a 2004-es időzített bomba, amit ugye még a Fidesz-kormánytól kaptunk, az megindult, és ilyen körülmények között 2004 óta folyamatosak ezek a tárgyalások a mai napig, és azok is lesznek, hiszen a kormánynak ez egyébként tényleg kötelessége. De tényleg Fónagy úr is említette, hogy évenként, állandóan visszatérő jelleggel, négy évente pedig mint mondtam, átfogó és nagy felülvizsgálati jelleggel nézzük meg az energia árakat. Én azt gondolom, hogy ezek olyan tárgyalások, amelyeket bizonyosan zavar az, hogyha körbekiabálja a nyilvánosság előtt a politika mindenféle felelőtlen számokkal. Én azt mondom, hogy az illetékeseknek kell ezeket a tárgyalásokat lefolytatni. Szekeres Imre is megmondta (közbe szólnak)

Mv.: - De bocsánat, nem, de miért rontaná a tárgyalási pozíciókat, nem erről van szó, hogy éppenséggel megerősíti a politika tárgyalási pozícióját, hiszen erőt gerjeszt mögé?

Szanyi Tibor, a GKM politikai államtitkára: - Én azt gondolom, hogyha indokolatlan, és átgondolatlan számokkal kiabáljuk körül ezt az ügyet, akkor az gyakorlatilag semmiben nem segít. Az tulajdonképpen csak egy olyan közhangulathoz visz, ami adott esetben mindenféle bizalmatlanságot és ellenséges érzületeket kelt a különböző felekben. Ez nem jó.

Mv.: - Fónagy úr, szeretném még azt is megkérdezni, hogy a mai, a ház elé terjesztendő határozati javaslatukon kívül szóba kerül-e, illetve milyen erővel kerül szóba az autópálya építési szerződéseknek a felülvizsgálata, illetve hát a legutóbbi sajtóinformációk szerint ugye ott is vélelmeznek luxus profitot?

Fónagy János, a Fidesz országgyűlési képviselője: - Az elektromos energia árára vonatkozó Európai Bizottság versenypolitikai titkársága által küldött levél, ami egy hosszú levél, és több egyéb mellett azt kifogásolja, hogy, hogy a verseny tisztaságát sértik ezek, és egy, egy tiltott állami támogatás lehetőségét, vagy tényét, inkább lehetőségét vélik ezekben a hosszú távú energiaszerződésekben felfedezni. Tekintettel arra, hogy a konstrukció nagyon hasonlít a Magyarországon elmúlt egy-két évben használt PPP-s konstrukciókhoz, tehát az, hogy lényeges teljesítmény, és a pillanatnyi verseny helyzet nélkül tartalmaz hosszú távú profitot, ezért én személy szerint úgy gondolom, hogyha a hosszú távú energia szerződéseknél ez aggályos, akkor ez felveti... (közbeszólnak)

Mv.: - Én most bocsánat, az autó, Fónagy úr, én az autópálya építésekre kérdeztem rá.

Fónagy János, a Fidesz országgyűlési képviselője: - Azért mondom, felveti a hosszú távú autópálya építéseknél, az autópálya építéseknél, az 5-ösnél és a 6-osnál alkalmazott hosszú távú finanszírozás megengedhetőségét is, nevezetesen a rendelkezésre állási díj, ami húsz-huszonöt évre előre kikötő a profitot, mondjuk forgalomra tekintet nélkül.

Szanyi Tibor, a GKM politikai államtitkára: - Gyakorlatilag én visszamennék egy olyan pár száz, vagy esetleg pár ezer évet. Ugye van a jogbiztonságnak egy olyan kritériuma, hogy a szerződéseket be kell tartani. Na most az, hogy állandó jelleggel fölborogatni, megkérdőjelezni korábban kötött szerződéseket, ez valószínűleg egy kultúrállamban nem vezet sehova. Ezzel együtt, ezzel együtt mondom, mindig azt kell nézni, hogy egy ügyletből fakadóan, ha van haszon, azzal mi történik. Mert ha fejlesztésre fordítja bárki, akkor az egy jó profit. Hogyha ezt csak kivonja, és, és, és eltünteti a világ egyik másik sarkában, az kevésbé jó profit. Ez, mégis azt kell mondjam, hogy mint hogy hosszú távú szerződésekről van szó, a felek folyamatosan kapcsolatban állnak, ha és amennyiben úgy érzi valaki, hogy kicsit megbillennek a dolgok, akkor azt igenis lehet korrigálni. De ez nem járható út úgy, hogy az egészet kérdőjelezzük meg.

Mv.: - Fónagy Jánosnak és Szanyi Tibornak, mindkettőjüknek köszönjük, hogy a rendelkezésünkre álltak, és elmondták az álláspontjukat. Köszönöm.

MTV1-Napkelte 2005.11.28.