Mv.: - A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára, Szanyi Tibor a Reggel vendége. Víz után gázzal folytatjuk. A miniszter tegnap azt mondta, hogy az orosz-ukrán gázár vita után egy stratégiai tározó építését 1,2 milliárd köbméter mennyiségben fel kell gyorsítani kettő évvel és diverzifikálni kell előbb vagy utóbb, inkább előbb Magyarország gázbeszerzési hálózatát. Az elsőt azt világosabban látom, építeni kell valamit, amibe tározunk valamit. Honnan lehet még gázt vásárolnunk, ha nem Oroszországból?

Szanyi Tibor, politikai államtitkár, GKM: - Tulajdonképpen nagyon nehéz megkerülni az orosz gázt, hiszen Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb gáztartalékaival. És hát azt is ide kell venni nagyon őszintén, hogy a többi beszerzési forrás zöme is politikailag többé vagy kevésbé instabil.

Mv.: - Ugye Iránból lehetne még például.

Szanyi Tibor, politikai államtitkár, GKM: - Vagy Észak-Afrikából és a volt szovjet köztársaságok déli karéjából, hát a Nabucco vezeték, amit az Európai Unió már régóta tervezget az pontosan kikerülné ezeket a ma ismert útvonalakat. Tehát több helyről kell valóban beszerezni a földgázt, ugyanakkor azt sem szabad elhallgatni, hogy az elmúlt 15-20 esztendőben azért a magyar gazdaság nagyon sokat profitált az olcsó és biztonságos orosz gáznak a beszerzési lehetőségéből. Más országok talán nem voltak ennyire szerencsések, Nyugat-Európába nemcsak orosz gázt, hanem drágább, észak-afrikai, norvégiai gázt is használtak. Tehát ennek az éremnek azért legalább két oldala van.

Mv.: - Igen, de jó néhány szakértő azt mondja, hogy talán még több oldala is van az éremnek, mert az olcsó gáznak a gázpazarlás lett a következménye és az lett a következménye, hogy nagyon sokan átálltak erre az államilag olcsón tartott gázra, háztartások, erőművek. Magyaroszágon nem is nagyon épül olyan erőmű, ami nem gázüzemelésű lenne, de előbb-utóbb el kell jutni oda, hogy a gáznak a teljes árát ki kell fizetni, mert különben nagy baj lesz. Mikor jutnak el idáig?

Szanyi Tibor, politikai államtitkár, GKM: - Nem tudok elmenni amellett, hogy édes ez a méz. Tehát az, hogy olcsó a gáz, az mint mondottam valóban ahogy ön is említette hát rendelkezik olyan hátrányokkal, hogy nem igazán ezt a takarékos fölhasználást, de mégis csak azért egy jó dolog, hogy az olcsó ez így túlzás, de azt mondják, hogy mérsékeltebb áron még gáz. Na most hát persze minden ország kicsit kost vas kost alapon törekszik azért arra, hogy több lábon álljon. Tehát Magyarországon is azért az energiabiztonsági körülmények azért azt megkövetelik, hogy az erőműveknek egy adott része, távfűtött műveknek egy adott része igenis képes legyen átállni akár egyik napról a másikra olajfűtésre. Tehát amikor egy ilyen mini krízis van, ahogy Kóka miniszter is mondta, egy ilyen mini krízis idején azért van hova nyúlnunk és nem kell nagyon komoly biztonsági kihívásokkal szembesülnünk. Ugyanakkor amellett sem szabad csak úgy szó nélkül elmenni, hogy a gáznál azért van még egy dolog, ami olcsóbb, ez a nukleáris energia és Magyarországon az elektromos áram előállítás 40 %-a az bizony a Paksi Atomerőműn múlik.

Mv.: - És erről most van politikai konszenzus, úgy tűnik.

Szanyi Tibor, politikai államtitkár, GKM: - Hát hála istennek, végtére is azért az atomenergia az a ma ismert technológiák közül a legtisztább, legbiztonságosabb technológia függetlenül attól, hogy milyen képzett társításaink vannak ezzel.

Mv.: - Több nukleáris erőművet aligha fogunk építeni.

Szanyi Tibor, politikai államtitkár, GKM: - Hát többet nem fogunk építeni, ez kétségtelen, csak jelzem, hogy ez is a több lábon állásnak egy nagyon fontos eszköze. Tehát akik azt mondják, hogy zárjuk be, dózeroljuk le, hát ez nyilvánvalóan a racionalitások határán túl megy. Ugyanakkor Magyarországnak van egy borzasztó komoly lehetősége, ez a megújítható energiaforrások egyik-másik alfajához tartozik.

Mv.: - Szél nem nagyon fúj nálunk.

Szanyi Tibor, politikai államtitkár, GKM: - Fúj, fújdogál azért, nyilván nem mindenütt, de azért bőven van még hely telepítésre. Nem véletlen egyébként, hogy hát gomba módra nőttek ki ezek a szélerőművek.

Mv.: - Például azért meglepő látvány, amikor az ember átmegy Ausztriába, akkor az első, ami a szemébe ötlik a szélkerekek, az erőművek erdeje és a határ túl oldalán meg egyet se látni, pedig elvileg ugyanannak a szélnek kellene fújnia. Nyilván nem az az oka, hogy a szél másképp fúj.

Szanyi Tibor, politikai államtitkár, GKM: - Nem az az oka. Ennek az az oka, hogy a mai ismert technológiai körülmények között ez pokoli drága. Tehát nem véletlen, hogy kb. négyszeres szorzót tudok említeni, amikor azt mondjuk, hogy mibe kerül az elektromos áram, hogy ha atomerőmű állítja elő, vagy hogy ha szélerőmű. Négyszer annyiba kerül a szélenergia ma és ezért kell rengeteg fejlesztést végrehajtani és hát várjuk azt, hogy a tudomány és a technikai és az innováció egyáltalán lehetővé tegye, hogy ez olcsóbb legyen. De a másik nagyon fontos dolog, ami megint csak lokális, tehát helyi értelemben tud megfelelő megoldásokat produkálni, ez a bioenergetikának az alkalmazása. Most itt gondolok itt elsősorban a biogázra. Bármilyen furcsa, kisebb falu közösségek, üzemek gyakorlatilag önellátóak tudtak lenni, folyamatosan önellátóak tudnak lenni, hogy ha megfelelő berendezéseket telepítenek, és biogázzal próbálják a maguk energia ellátását biztosítani és akkor még lehetne sorolni a fotoelektromos forrásokat, a vízi energiában rejlő lehetőségeket. Magyarországon nemcsak ott van a vízi energiában lehetőség, hogy vannak folyóink, amelyeket meg tudunk fogni valamennyire, hát ilyen lapos vidéken azért az meglehetősen nehéz.

Mv.: - Vagy vízlépcsőt kell építeni, ami megint csak érzékeny kérdés.

Szanyi Tibor, politikai államtitkár, GKM: - De például azt csinálják más országokban is, hogy mivel mondjuk például a szél az hát nem mindig fúj, amikor a szélmalom termeli az áramot, akkor vizet visznek egy magasabb helyre és utána meg lefolyatják.

Mv.: - Még egy kérdés van, amiről vita alakult ki a gazdasági bizottság rendkívüli ülésén, hogy a rendkívüli tározó építése az mennyibe fog kerülni? A miniszter azt mondta, hogy egy forintba fog kerülni lakosonként persze köbméterenként, az ellenzék meg azt mondta, hogy öt-hét forintba. A MOL vezető közgazdásza meg azt mondta, hogy attól függ, hogy milyet akarunk építeni. Milyet akarunk építeni, mert kerülhet egybe is, meg öt-hétbe is?

Szanyi Tibor, politikai államtitkár, GKM: - Hát meg tudom erősíteni, hogy egy forintosat. Tehát a ma ismert árkörülmények és tapasztalatok szerint durván tényleg egy forintba kerül a földgáznak a tározása, tehát ilyen értelemben ez nem egy hasból előrántott szám, hanem ez egy tapasztalati szám. Ez hosszú évek óta kb. így van. Tehát ez egy stabil összeg. Hát nyilván határ a csillagos ég, tehát be lehet burkolni arannyal, bársonnyal és akkor nyilvánvalóan drágább, de normál körülmények között ez valójában egy forint. Tehát nem egy olyan igazából megterhelő dolog. Mindamellett azt kell mondjam, hogy ez egy stratégiai tározó, tehát azért ez valójában nem valamiféle teljes megoldást ad, ráadásul az Adriai-tenger környékén, hogy ha megint ott megnézzük jól a beszerzési forrásokat látjuk, hogy azért az jóval drágább gáz. Tehát nyilvánvalóan nem szándék az, hogy majd akkor abból a forrásból és csak abból a forrásból akarunk mi gázt szerezni. Az csak egy biztonsági tartalék, jól lehet a mai körülményeknél drágább, mégis egy ország az energia biztonsága okán ezeket a lépéseket meg kell tegye, hiszen nemcsak ez a drágább, mondtam más energiaforrások is drágábbak tudnak lenni.

Mv.: - Államtitkár úr, köszönöm a tájékoztatást.

Szanyi Tibor, politikai államtitkár, GKM: - Köszönöm szépen.

Duna TV-Duna Reggel 2006.01.06.