A magyarok titkolják az EU-sikereket

Éppen holnap lesz egy éve, hogy hazánk csatlakozott az Európai Unióhoz Éppen holnap lesz egy éve, hogy hazánk csatlakozott az Európai Unióhoz. Az évforduló a számvetés ideje: az Ecostat legutóbbi felmérése a vállalkozók mérsékelt elégedettségérõl számol be, de Szanyi Tibor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára szerint egyáltalán nincs okunk pesszimizmusra, a kis- és középvállalkozók egyre sikeresebbek az uniós gazdasági porondon is. A magyar vállalkozók hogyan alkalmazkodtak a megváltozott versenyhelyzethez?

Összességében nagyon jól. Ez az Európai Unió tagországaiba irányuló export növekedésében is megnyilvánul. Elsõsorban a magas tudást igénylõ, high-tech iparág: a szoftvertermékek, gépek, mûszerek piaca alakult biztatóan. Egy év helyett tizenegy esztendõ mérlegérõl is beszélhetünk, hiszen Magyarország az elmúlt évtizedben sokat tett a csatlakozásért, mondhatjuk, hogy tízszer annyi energiát fektettünk be eddig, mint amennyit az unió régebbi tagországaitól kaptunk. Az uniós pénzek elosztása egyfajta kompenzáció az erõfeszítéseinkért. Nem kéregetõként, hanem egyenes derékkal kell nyújtanunk a markunkat. Az Ecostat legutóbbi felmérése szerint sok vezetõ úgy látja, a csatlakozás a hazai cégek szûk körét érinti kedvezõen, többségük az új versenyhelyzet kihívásaival szembekerülve korábbi piaci pozíciói gyengülését éli meg. Ön szerint miért ez a véleményük?
Nem hiszem, hogy az uniós tagságnak bármi köze lehet a magyar cégek pesszimizmusához, akkor lenne okunk borúlátásra, ha nem lennénk a közösség tagjai. A KKV szektor pokoli jól teljesít, egyre többen tudnak bekapcsolódni a gazdasági láncba, a korporációkkal való együttmûködésbe. Viszont Magyarországon összemosódnak a ténylegesen mûködõ vállalkozások a számlaadási kötelezettség kényszere alatt alakult gazdasági társaságokkal. Amikor kis- és középvállalkozásokról beszélek, azokra a többségükben ötven-száz fõt foglalkoztató cégekre gondolok, amelyek cégszerûen mûködnek, tényleges gazdasági szereplõként vesznek részt a piacon. Számuk körülbelül kétszázezer, ezek a vállalkozások egyre jobban el tudják kapni a "fogaskereket". Melyek azok a gazdasági szereplõk, amelyek a legügyesebben használják ki az EU nyújtotta pályázati lehetõségeket?
Elméletileg mindenki számára hozzáférhetõk az uniós pályázatok. Az elnyerhetõ uniós pénzekhez téves elképzelések tapadnak. Nem arról van szó, hogy az jut több pénzhez, aki ügyesebben, gyorsabban tölti ki a pályázati adatlapokat, hiszen a fejlesztési projektek mögött nemcsak pénz, hanem valódi célkitûzések vannak. Mindenkinek azt tanácsolom, hogy olyan ötlettel pályázzon, amit - függetlenül attól, hogy kap-e rá támogatást - mindenképpen megvalósítana, de a megpályázott összeg segítségével hatékonyabban kivitelezhetõ az ötlete. Azok a vesztes cégek, amelyek cash-flow problémáik megoldására szeretnének pénzt kicsikarni a pályáztatótól. Milyen az uniós küzdõtéren a magyar cégek helyzete, elismertsége?
Sok sikert aratunk le, de régi magyar szokás szerint ezt elhallgatjuk, nehogy lopással vádoljanak bennünket, így a pozitív példák szinte láthatatlanok. A panaszos ügyfelek hangja viszont meglehetõsen zajos, így sokakban torz kép alakul ki a magyar cégek külhoni sikerességével kapcsolatban. Az uniós közbeszerzési pályázatokon - amelyek 15 százalékát teszik ki az uniós GDP-nek - a magyar cégek jelenléte szinte a nullával egyenlõ. Ennek üzletpszichológiai okai vannak: az ismeretségeken, személyes referenciákon alapuló üzletkötésekkor a magyarok sikeresek, viszont nem szívesen jelentkeznek olyan megmérettetésekre, ahol a pályázó arctalan marad a döntnökök elõtt. A nyelvtudás hiánya is hátrány: az akadozó párbeszéd ellenére lehet sikeres egy tárgyalás, viszont gyenge német- vagy angoltudással nem lehet pályázatot készíteni.
Melyek azok a kormányra háruló feladatok, amelyekkel versenyképesebbé teheti a gazdasági szereplõket?
A feketegazdaság és a szerteágazó - állami szinten is jelen lévõ, hatósági - korrupció megfékezése rendkívül fontos, hiszen ezek a jelenségek a "rendes" cégek mûködését hátrányosan érintik. A hatóságokat kilátásba helyezett szankciókkal az ügyintézési határidõ betartására kell kényszeríteni. A kormány ezenkívül feladatának tekinti az adórendszer és az elszámolási rendszer átláthatóbbá tételét. Az adóreform-bizottság adómérséklésre ugyan nem tett javaslatot, de az adminisztráció egyszerûsítésével jelentõsen könnyíthetünk a kis- és középvállalkozói szféra nehézségein. Ezeken kívül a menedzsmentkultúra emelése, a képzés-oktatás is állami feladat. Fontosnak látom, hogy azokra az iparágakra összpontosítsunk, amelyek innovatívak, tudás alapúak, ilyen például a szoftver-piac. A Sikeres Magyarországért hitelprogram vállalkozásfejlesztésre szánt 145 milliárdos kerete is ösztönzi, segíti a hazai kis- és középvállalkozókat.

Forrás: Magyar Hírlap 2005. 04. 29.
Bánky Bea írása